Pitkó - könnyűszerkezetes ház, könnyűszerkezetes, fémszerkezetes, típustervek, faszerkezetes, készház, gyorsház, émi, iso, tervrajz, alaprajz, hitel, háztervek, gyorsház, családiház, könnyűszerkezetes ház építés, acélszerkezetes, építés, kivitelezés, tervezés, akció, pitkó, könnyűszerkezetes, energiatakarékos házak, passzív házak, tervrajz, alaprajz, tervezÅ‘k, árajánlat, típusterv, háztervek, olcsó, akció, energiatakarékos, éme, konnyuszerkezetes, referencia, könnyűszerkezetes akció, hasznos tanácsok építkezÅ‘knek, típusterv, referenciák, eladó ingatlan, árkalkulátor, állás, állásajánlat, munkalehetÅ‘ség
Aktuális információkért klikkeljen ide: www.gyorshaz.hu



Az oldal  AZ ACÉLVÁZAS HÁZÉPÍTÉS RÖVID TÖRTÉNETE c. szövegébÅ‘l tartalmaz szó szerinti és nem szószerinti beemeléseket.




ÉPÜLETFIZIKA


"A könnyűszerkezetes lakóházépítés hódító útja Észak-Amerikából indult, és Észak-Európa, majd Nyugat-Európa országai után az elmúlt pár évben elért Magyarországra is. Ez az új építési technológia egyre kedveltebb az építtetÅ‘k körében. A növekvÅ‘ érdeklÅ‘dés valószínűleg a leggyakrabban említett elÅ‘nyöknek köszönhetÅ‘: a rövid építési idÅ‘nek és a jó hÅ‘szigetelÅ‘ képességnek. Ezen elÅ‘nyök mellett a könnyűszerkezetes építés számos más pozitív tulajdonsága is felsorolható, így például: a pontos, szerelÅ‘ jellegű építés, a száraztechnológiából adódó kedvezÅ‘ élettani hatások, az ISO - minÅ‘sítéssel rendelkezÅ‘ rendszerek gyártói és kivitelezÅ‘i által vállalt garanciák és így tovább. Azonban minden építési rendszerben – legyen az hagyományos vagy könnyűszerkezetes – rejlenek olyan veszélyek és épületszerkezeti, épületfizikai problémák, amelyek kezelése gondos körültekintést igényel, ám komplex tervezéssel megoldhatóak. Ilyen például a hÅ‘hidak kérdése, a párazárás fontossága és az acélvázas lakóházak egyik negatívumának kikiáltott akusztikai tulajdonságok javítása. A cikk – az általános rendszerismertetést követÅ‘en – ezekkel a témakörökkel foglalkozik.
Az acélvázas lakóházak közös jellemzÅ‘je, hogy a tartóvázat hidegen hengerelt vékonyfalú acél U és C profilokból alakítják ki. A profilokat horganyréteggel vonják be, amelyek így nem igényelnek további védÅ‘réteget, azonnal beépíthetÅ‘k.

A statikai vázat tekintve különbözÅ‘ típusrendszerek találhatók meg az építési palettán. Több cég olyan oszlop-gerenda kapcsolatokkal kialakított szerkezetet kínál, amely sűrűn kiosztott falvázoszlopaival elárulja, hogy ez az építésmód a hagyományos Fachwerk építésbÅ‘l fejlÅ‘dött ki. Lényegében a statikai rendszer fa vázelemek acélgerendákkal való helyettesítésével valósul meg. (Ilyen rendszerek például: Protektor, Horizont építési rendszer)

A Fachwerk jellegű épületvázaktól erÅ‘játékában eltérÅ‘ rendszer a sarokmerev keretek sorolásával kialakuló épületváz. A vonóvasas keretek hidegen hengerelt C szelvények helyszíni szerelésével, önmetszÅ‘ csavarokkal készülnek. A kereteket hosszirányban vízszintesen futó falvázgerendák kötik össze, amelyek lehetÅ‘vé teszik a burkolatok felszerelését, és a hosszirányú merevítésben is szerepet játszanak.

A fent említett szerkezeti vázak helyszíni szereléssel készülnek, de léteznek elÅ‘regyártott falpanelek összeszerelésével kialakuló rendszerek is. A könnyűszerkezetes épületeknek egy másik közös jellemzÅ‘je, hogy a falszerkezet oszlopai közötti térbe valamilyen szálas hÅ‘szigetelÅ‘ anyagot helyeznek el. A rétegrendi kialakítás szerint ez lehet teljes falvázprofil szélességű vagy légréteget hagyó beépítés, azonban a hÅ‘szigetelÅ‘ képesség fokozása érdekében célszerűbb az elÅ‘bbi megoldás.
A falvázprofilok hÅ‘hidat okozó hatásának elkerülése érdekében valamennyi rendszer épületei külsÅ‘, a teljes felületet beborító hÅ‘szigetelést kapnak, amely egyúttal már a homlokzatképzés alapja is lehet. A vakolt felület mellett kifejlesztettek tégla homlokzatburkolatot is.



 

HŐSZIGETELÉS


A könnyűszerkezetes lakóházak gyűjtÅ‘név alatt számon tartott gyors- és készházak, szerelt házak egyik legnagyobb és talán legismertebb elÅ‘nyének a jó hÅ‘szigetelÅ‘ képességet tartják. Ennek oka a nyilvánvaló használati elÅ‘nybÅ‘l, mégpedig a jelentÅ‘s fűtési energiamegtakarításból származik. Azonban a jól hÅ‘szigetelt házban nem elég a vázkitöltÅ‘ hÅ‘szigetelÅ‘ réteg – lehetÅ‘leg a teljes falkeresztmetszetet kitöltÅ‘ – vastagsága, hanem a hÅ‘hidak kiküszöbölésére is szükség van, ezért a hÅ‘szigetelés megfelelÅ‘ beépítése, rögzítése is jelentÅ‘séggel bír.

A vázkitöltÅ‘ hÅ‘szigetelÅ‘ anyagok kiválasztásakor fontos szempont az anyag testsűrűsége, ami meghatározza egyrészt a hÅ‘szigetelÅ‘ képességet, másrészt a szigetelÅ‘anyag állékonyságát. Ez a tényezÅ‘ különösen akkor fontos, ha a hÅ‘szigetelÅ‘ anyag hajlamos a roskadásra a falszerkezeten belül. Az ilyen jelenség bekövetkezése hÅ‘hidat okoz a fal felsÅ‘ részében, ahol tulajdonképpen „üres lesz a fal”. (Ez a probléma olyan rendszereknél fordulhat elÅ‘, amelyek nem rendelkeznek a kellÅ‘  engedélyekkel, így kötelezettségek nélkül az olcsóbb, kisebb sűrűségű anyagot építik be. Emellett pontatlan kivitelezés is okozhatja ezt a problémát.)

Az acélvázas épületek hÅ‘szigetelésekor különös figyelmet kell fordítani a szerkezet vázas jellegébÅ‘l adódó hÅ‘hidak kiküszöbölésére. A vázelemek mentén adódó hÅ‘hidak fajlagos felülete akár többszöröse is lehet a hagyományos vázkerámiás, teherhordó falas épületeknél jelentkezÅ‘ lehűlÅ‘ felületeknek. Emiatt szükséges a teljes külsÅ‘ hÅ‘szigetelés, lehetÅ‘leg minél nagyobb hÅ‘szigetelÅ‘ képességgel és nagyon precíz kivitelezéssel.
Az acélelemek hÅ‘hidat okozó hatásának csökkentésére külföldön különleges profilokat fejlesztettek ki. Ezek gerincébe hosszanti perforációkat alakítva ki, a hÅ‘áramlás útja jelentÅ‘sen megnövekszik a keresztmetszet mentén, így csekélyebb a lehűlés a fal belsÅ‘ oldalán, és kisebb a kifelé áramló hÅ‘veszteség.
Azonban nemcsak a téli idÅ‘szakra, a fűtési szezonra kell gondolni, hanem a nyári nagy hÅ‘terhelésbÅ‘l adódó hÅ‘érzeti problémák kiküszöbölésére is. A nyári hÅ‘védelem különösen fontos kérdés könnyűszerkezetes épületeknél, hiszen a kis önsúlyú szerkezetek hÅ‘tároló képessége alacsony. Ennek kompenzálására számos módszer létezik, amelyekkel nyáron is megfelelÅ‘ komfortérzet biztosítható.

Az épületek hÅ‘tároló-képessége arányos a szerkezetek tömegével, ezért a beépítendÅ‘ anyagoknál törekedni kell a nehezebb választására (például nehéz padlóburkolatok: kÅ‘ vagy kerámia beépítése).
A túlzott nyári felmelegedés ellen jó szolgálatot tesz a külsÅ‘ hÅ‘szigetelés, amely – hÅ‘védÅ‘ funkciót ellátva – nem engedi a napsugarak energiáját a falszerkezethez. A közvetlen árnyékolás alkalmazása is jelentÅ‘sen csökkenti az épületbe jutó energiákat, nyílászáróra szerelt mobil árnyékolók nagy választéka áll rendelkezésre. Nem szükséges azonban feltétlenül költséges megoldásokra gondolni, hiszen egy nagy koronájú lombhullató fa is jól árnyékol, télen pedig lombját vesztve „odaengedi” a napsugarakat az épülethez. Hasonlóképp a homlokzatra futtatott növények is szerepet kaphatnak. A lombhullató típusok a déli oldalon, az örökzöldek telepítése az északi oldalon célszerű. A nyári magas napállás felé forduló levelek árnyékolnak, és a mögöttes légrétegben áramlás indul meg, így szellÅ‘zÅ‘légréteg alakul ki a homlokzaton. A téli alacsony napállás alatt pedig az örökzöldek lehajló levelei bezárnak egy légréteget, ami segít a hÅ‘szigetelésben.

Ennek analógiájára az épületek túlzott felmelegedése ellen a kiszellÅ‘ztetett homlokzatburkolatok alkalmazása is megoldás lehet, de ezek csak a falváz teljes külsÅ‘ hÅ‘szigetelése mellett valósíthatók meg a hÅ‘hídveszély miatt. Különösen fontos a tetÅ‘szerkezet kiszellÅ‘ztetése, hiszen a tetÅ‘ nagy sugárzásos hÅ‘terhelést kap nyáron. TetÅ‘tér-beépítés esetén szellÅ‘zÅ‘légrés kialakítása a megfelelÅ‘ komfortérzet biztosításához elengedhetetlen, de a földszintes épületek padlásterét is ki kell szellÅ‘ztetni. Ilyenkor a födém megfelelÅ‘ hÅ‘szigetelésérÅ‘l gondoskodni kell. Az alacsony hajlásszögű tetÅ‘k alatti búvótérben jó hÅ‘szigetelést biztosíthatnak az ömlesztett anyagok is, amennyiben megfelelnek a funkciónak megfelelÅ‘ elÅ‘írásoknak (tűzállóság, hangszigetelÅ‘ képesség stb.). Ilyen megoldás lehet például a cellulózrostokból álló ömlesztett szigetelés, amely újrahasznosított újságpapírból készül, és képes a levegÅ‘bÅ‘l nedvesség felvételére, leadására, valamint egyéb kedvezÅ‘ műszaki paraméterekkel is rendelkezik.



 

PÁRAZÁRÁS ÉS SZELLŐZÉS


A párazárás különösen nagy jelentÅ‘séggel bír a könnyűszerk
ezetes épületek külsÅ‘ falszerkezetének kialakításánál. Acélvázas lakóházak belsÅ‘ burkolataként legtöbb esetben gipszkarton vagy gipszrost lapokat használnak. Az ilyen burkolatok alkalmazása több szempontból is kedvezÅ‘. Pozitív élettani hatása van, mert képes a levegÅ‘bÅ‘l felvenni, illetve leadni a párát, így akadályozva a belsÅ‘ levegÅ‘ páratartalmának kedvezÅ‘tlen megnövekedését. Emellett gyorsan szerelhetÅ‘, szárazépítési technikával, minimális nedvességbevitel mellett. A gipsz nagy szerepet játszik az épületek tűzvédelmében is, hiszen anyagában nagy mennyiségű kötött kristályvíz található.

A gipszkarton fent említett páraszabályozó tulajdonsága mellett elengedhetetlen, hogy párazáró fóliát építsenek be a burkolat mögé. Erre azért van szükség, mert az épület belsÅ‘ tereiben – fokozottan a vizeshelyiségekben és a konyhában – feldúsult vízgÅ‘z – nagyobb nyomásszintje miatt kifelé igyekszik az alacsonyabb nyomásszintű külsÅ‘ légtér felé. Azonban a hÅ‘szigeteléssel kitöltött falban, alacsony külsÅ‘ hÅ‘mérséklet mellett a párafeldúsulás és kicsapódás a hÅ‘szigetelésen belül következhet be. A harmatponti párakicsapódás áztatja a hÅ‘szigetelÅ‘ anyagot, amelynek így egyre inkább romlik a hÅ‘szigetelÅ‘ képessége.
A párazáró réteg kialakítására nagy figyelmet kell fordítani a kivitelezés folyamán. ElÅ‘fordul, hogy a fólia elhelyezése után annak megsértése szükséges például gépészeti és elektromos vezetékek elhelyezése miatt. (Jóllehet, a teherhordó szerkezet elkészülte után szokásos ezek beszerelése, hiszen a vezetékek többségét a falvázoszlopok gerincén e célra kivágott réseken keresztül fűzik át.) Ilyenkor a párazáró fólia pótlásáról és csatlakoztatásáról gondoskodni kell.

A párazáró réteg beépítése miatt elÅ‘térbe kerül a belsÅ‘ terek helyes szellÅ‘zésének megtervezése és a gyakori szellÅ‘ztetés szükségessége a megfelelÅ‘ komfortérzet biztosításához, valamint az esetleges páralecsapódások elkerülése érdekében. Mindez még fontosabb korszerű nyílászárók esetén, hiszen így szinte „teljes” párazárás alakul ki az épületekben. Míg a régi, korszerűtlen nyílászárók csatlakozó résein keresztül megvalósulhatott a légcsere, addig ez a jó hÅ‘szigetelÅ‘ képességű ablakokon át – zárt állapotban – már nem lehetséges.
Korábban szellÅ‘zés tervezése csak a nagy páraterhelésű helyiségekben volt szükséges, de ma már több európai országban szabványok rögzítik, hogy egy lakás valamennyi helyiségére kiterjedÅ‘en kell ezzel foglalkozni. Mindemellett nemcsak a szennyezett levegÅ‘ elvezetésére kell gondolni, hanem a lakóhelyiségek friss levegÅ‘vel való ellátására is. Ezt azonban nem lehet csupán az ablakok idÅ‘nkénti nyitásával megoldani, hiszen ez csak esetleges, nem szabályozott, és a hosszabb idÅ‘tartamú szellÅ‘ztetés igen nagy hÅ‘veszteséget eredményezhet.
Jó megoldás lehet az úgynevezett résszellÅ‘zÅ‘k alkalmazása, amelyek elemei a nyílászáróra szerelve automatikusan érzékelik a belsÅ‘ páratartalmat és szükség esetén üzembe lépnek. Ezek kisméretű – légnyomás-különbséggel, széllel működÅ‘, vagy motorikusan működtetett – berendezések, amelyeket a tokszerkezetre rögzítenek, így látványuk nem zavaró.

Természetesen megfelelÅ‘ szellÅ‘zés gépi berendezés nélkül is megvalósítható kellÅ‘ odafigyeléssel, azonban ehhez tudatosan és nagy gondossággal kell eljárni. Ilyenkor gyakori, de rövid idÅ‘tartamú, intenzív (például  kereszthuzat) szellÅ‘ztetéssel elérhetÅ‘, hogy az elhasznált levegÅ‘t friss váltsa fel, és mégse hűtse le a szerkezeteket, az épületet.



 

AKUSZTIKA


Hangszigetelés tekintetében a könnyűszerkezetes lakóépületek általában nem kapnak jó jellemzést. Ez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldhatatlan, csupán szerkezeti adottságokból kifolyólag összetettebb feladat a hangszigetelés megtervezése, mint hagyományos szerkezeteknél.
A témát érintÅ‘en a szerkezeteket az akusztikai igénybevételek két eltérÅ‘ formája ellen kell megfelelÅ‘en kialakítani. A hangok hullámok formájában terjednek a levegÅ‘ben, illetve szerkezetekben, és ennek megfelelÅ‘en csoportosítjuk Å‘ket. Léghangoknak nevezzük azokat, amikor a zajforrástól levegÅ‘ben terjedÅ‘ hullámok egy része visszaverÅ‘dik, más része behatol a szerkezetbe ott rezgéseket okozva, illetve áthalad rajta. Léghang forrása lehet bármilyen, nem a szerkezet felületén keletkezÅ‘ zaj. A másik akusztikai igénybevételt lépéshangnak vagy kopogóhangnak hívjuk. Ilyen hangterhelés alakul ki, amikor közvetlenül a szerkezetet – legtöbb esetben födémszerkezetet – éri olyan hatás, amely miatt annak elemei rezgésbe jönnek, így közvetítve a zajt a szomszédos terekbe.

Léghangok ellen annál jobb egy szerkezet, minél alacsonyabb zajszint jut át rajta, vagyis minél jobban elnyeli a hangot. A hangelnyelÅ‘ tulajdonság egyenes arányban van az építÅ‘anyagok tömegével, tehát minél nagyobb tömegű egyrétegű fal áll a hang útjában, annál kevesebb léghang jut át rajta. E tekintetben tagadhatatlan a könnyűszerkezet hátránya a hagyományos építésmódokhoz képest. Azonban a hátrányos helyzet javítható nagyobb tömegű építÅ‘anyagok választásával, például nagyobb sűrűségű hÅ‘szigetelÅ‘ anyag beépítésével, illetve a tömeg-rugó-tömeg hatás kihasználásával. Ezzel a hÅ‘szigetelés biztonsága is javul.
Nem szabad azonban azt hinni, hogy a hÅ‘szigetelés egyben elvégzi a hangszigetelés munkáját is! A hÅ‘szigetelÅ‘ anyagok közül a műanyag keményhabok hangelnyelés tekintetében nem jók, erre a szálas anyagok a megfelelÅ‘ek, például nagy testsűrűségű ásványgyapot, üveggyapot.

Hangszigetelés szempontjából a falszerkezet inhomogén volta is rontja a hangelnyelÅ‘ képességet, hiszen a hÅ‘szigetelés mellett a falváz oszlopok és gerendák mintegy hanghidat képeznek, átvezetik a rezgéseket a falon. E tulajdonság mérséklésére Észak-Európában létezik olyan profil, amely csökkenti a léghangok terjedését a vázszerkezetben. Ezt a hatást a profil gerincébe kialakított perforációs mintákkal, és a C profilhoz hasonló elem övének rugózó alakításával, hajlításával érik el. Ilyen „hangszigetelÅ‘” profil beépítésével azonos léghangszigetelés érhetÅ‘ el kisebb szerkezeti vastagság mellett is, mintha egyszerű C profilokat használnának.
A hanghidak elve alapján, a hanghullámok által keltett rezgések útját követve a vízszintes falvázgerendákra rögzített burkolati rendszer, illetve az így kialakuló falszerkezetek jobbak akusztikai szempontból, hiszen csak egy-egy ponton találkozik a függÅ‘leges oszlop és a vízszintes falvázgerenda. Összehasonlítva ezt egy vázra közvetlenül szerelt burkolattal ellátott falszerkezettel, lényegesen kevesebb a rezgést vezetÅ‘ acélszerkezetek találkozási felülete.

A lépéshangok elleni védekezés a többszintes vagy tetÅ‘tér-beépítéses vázas lakóházak födémszerkezeteinél okoz problémát. Az alsó szinten hallható és kellemetlenséget okozó léghangok a födémen bekövetkezÅ‘ mechanikai hatások – például járkálás – eredményeképp keletkezÅ‘ rezgések következtében jönnek létre. Általános esetben nemcsak a födémszerkezet, hanem a csatlakozó falszerkezetek is szerepet játszanak ebben a hangtovábbításban. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hangok átterjedését a födémen és a „kerülÅ‘ utakon”, megfelelÅ‘ padlórétegrendet kell tervezni.
A lépéshang-szigetelést javító padlóburkolatoknak rezgÅ‘ rendszert kell alkotni, amely tömegekbÅ‘l és rugóból áll. Ez megvalósítható az úsztatórétegre és aljzatbetonra rakott burkolatokkal. Egy ilyen padlórétegrend akkor működik jól, ha az aljzatbeton körülbelül 6 cm, mert ekkor kellÅ‘képpen nagy a tömege, másrészt a rugófunkciót ellátó úsztatórétegnek megfelelÅ‘en lágy anyagból kell lennie. Különös gondot kell fordítani a hanghídmentes kivitelezésre fÅ‘képp a csatlakozó teherhordó- és válaszfalszerkezeteknél.

Emeletes, tetÅ‘tér-beépítéses épületek födémeinél a tömeg hiánya léghang szempontjából is problémákat okoz, hiszen több típusrendszer födémrétegrendjébÅ‘l hiányzik az aljzatbeton. Ez indokolt is a száraz építési technológiára hivatkozva, hiszen ha az addig pár nap alatt összeszerelt szerkezet felett betonozni kell, akkor a nedvestechnológia miatt bevitt keverÅ‘víz kiszáradására várni kell. A hangvédelem érdekében azonban vagy ilyen megoldást kell választani, vagy úgynevezett száraz esztrichet, szerelt jellegű padlóaljzatot kell az úsztatóréteg fölött beépíteni. A kvázi-függetlenített födém-padló rétegfelépítés lehetséges a tartóelemekre merÅ‘legesen szerelt burkolattartó profilokkal vagy a födém tartóelemeire szerelt rugalmas rögzítÅ‘kkel, esetleg rögzítÅ‘sínekkel szerelt mennyezeti burkolattal, befüggesztett „álmennyezeti rendszerrel”. Ilyen befüggesztÅ‘ rögzítÅ‘elemet fejlesztettek ki a rendszer burkolattartó kalapprofiljához Svédországban, amely jelentÅ‘sen javítja a hangvédelmet. Az mindenképpen elÅ‘nyös, hogy az alsó burkolatot tartó kalapprofilok merÅ‘legesen futnak a födémgerendákra, s így csak pontonkénti hanghidakat okoznak. Az új fejlesztésű rendszerben a födémszerkezet is eltér a többi könnyűszerkezetes rendszertÅ‘l. A födém tartószerkezete acélgerendákkal együttdolgozó trapézlemezes öszvérfödém, ami a bennmaradó acéllemez miatt nem igényel zsaluzást, és a felsÅ‘ betonréteg tömegébÅ‘l adódóan kedvezÅ‘en befolyásolja a hangszigetelést is.



  
  

ÖSSZEFOGLALÁS


Az acélvázas építésben rejlÅ‘ elÅ‘nyök és korlátok megosztják az érdeklÅ‘dÅ‘ építtetÅ‘k csoportját. Azonban a fenti megoldások és fejlesztési irányok megmutatják, hogy az említett hátrányos tulajdonságok javíthatók. Pontos rendszerek gondos kivitelezésével gyorsan komfortos és egészséges épületbe költözhet a tulajdonos."

(Hagyományos házak generál kivitelezésével foglalkozó honlapunk a www.gyorshaz.hu)